Ismeritek azt a párbeszédet, amikor valaki hátfájásra panaszkodik, majd a környezetéből valaki megjegyzi, hogy „majd elmúlik”. Ami pedig még ennél is rosszabb, amikor maga a fájdalom elszenvedője mondja ugyanezt. Ilyenkor sose tudom igazán eldönteni, hogy az illető csak tájékozatlan-e vagy pedig lusta tenni az egészségéért. Természetesen egyszeri fájdalom lehet egy rossz mozdulattól vagy egy adott kényelmetlen pozíciótól, azonban a rendszeresen megismétlődő fájdalom és feszes érzés már a testünk jelzése. Figyeljünk rá oda, keressük meg a kiváltó okot és változtassunk a helyzeten.
Mi váltja ki?
Ritkán előfordul, hogy a fájdalomhoz fejlődési vagy genetikai rendellenesség társul, azonban az ilyennel küzdők ennek többnyire tudatában vannak és már át is estek az ehhez szükséges kivizsgálásokon. Jóval gyakoribb az, hogy az okokat a testünket érő egyoldalú terhelésben kell keresni. Na de mik lehetnek ilyen terhelések? A teljesség igénye nélkül szeretnék bemutatni nektek néhány gyakori példát. Akik íróasztalnál dolgoznak nap mint nap, jól tudják, hogy egy idő után mennyire kényelmetlen ott ülni. Ilyenkor a vállak felszaladnak, fejünk előre helyeződik, a nyaki görbületünk mértéke pedig növekszik. (Itt jegyezném meg, hogy hasonló dolog történik telefon nyomkodás közben, csak a nyakunk ellenkező irányba hajlik közben.) Sokaknál megfigyelhető, hogy a gerinc háti szakaszain töréspontok jönnek létre, másoknál pedig a medence túlzott billenése okozza a gerinc lumbális szakaszának túlterhelését. Az ülőmunka csak egy lehetőség a sok-sok foglalkozás közül, ami folyamatosan ugyanazzal a testhelyzettel jár. Gondoljunk egy fogorvosra vagy egy fodrászra, akik mindig azonos oldali kezükkel dolgoznak és megközelítőleg ugyanazt a mozdulatsort hajtják végre. Egy másik gyakori lehetőség a rendszeres egyoldalú sportolás, ami folyamatosan ugyanolyan típusú igénybevételnek teszi ki a testünket és ezáltal a gerincünket is.
Miért fontos, hogy figyeljünk a jelzésekre?
A gerinctáji fájdalmak jelentős részéért a viszonylag könnyen kezelhető kötőszöveti (fasciális) feszesség tehető felelőssé. Amikor még csupán erről van szó, akkor szinte minden esetben 100%-ban eltüntethető a fájdalom. Azonban ez a feszesség komolyabb problémákat okozhat, mint hinnénk. Amikor a gerincünk egészséges és jól mozog, akkor a rá nehezedő terhelés egyenletesen oszlik el az összes csigolya között. A túlságosan feszes területek miatt töréspontok jönnek létre a gerinc mentén, ami miatt egyes csigolyáknál megnövekszik a terhelés mértéke, míg a többin csökken. Ez hosszú távon maradandó vagy nehezen és lassan gyógyuló károsodásokat okozhat, úgy, mint gerincsérv vagy porckopás.
Tennék valamit, de mit?
Ha te is eljutottál arra a pontra, hogy komolyan veszed a tested jelzéseit és nem akarsz többé együtt élni a fájdalommal, akkor már meg is tetted a legfontosabb lépést. Döntést hoztál! Rendszeresen jelentkező erős fájdalom, zsibbadás, izomgyengeség vagy végtagba sugárzó fájdalom esetén menjünk el orvoshoz, aki kizárja a gerincsérv gyanúját. Amennyiben pedig mégis lenne sérv, úgy keressünk egy erre specializálódott gyógytornászt, hiszen megfelelő mozgásterápiával már jól kordában tarthatóak a tűnetek.
Ellenőrizd magad!
Először is állj szembe egy teljes alakos tükörrel és vizsgáld meg a testtartásod. Ami rögtön szembetűnő, hogy egyforma magasan vannak-e a vállaid? Szimmetrikusnak látod-e a két oldalad? Fordulj oldalra és nézd meg, hogy egy függőleges vonal mentén helyezkedik-e el a füled, a vállad, a csípőd, a térded és a sarkad? Amennyiben bármelyik kérdésre „nem” a válasz, úgy érdemes testtartás javító tornát, és gerinctréninget végezni.
Próbálj meg lazítani…
Ezután nézd meg a gerinced és a környező szövetek rugalmasságát! Kisterpeszben, előre néző lábfejekkel próbálj meg lehajolni a lábujjaidhoz. Figyeld meg azt, hogy képes vagy e nagyobb kihívások és feszülő érzések nélkül elérni a lábujjaidat. Amennyiben nem, úgy bizony szükséges lesz a teljes hátulsó myofasciális láncot lelazítani. Ennek legegyszerűbb és egyik leghatékonyabb módja az SMR henger használatának elsajátítása. Ha lehetőségünk van rá, akkor kérjünk meg valakit, hogy fényképezzen le bennünket oldalról előrehajolás közben. Ebből az egyszerű tesztből megtudhatjuk, hogy a gerincünk harmonikusan görbül-e vagy létrejöttek-e már azok a bizonyos töréspontok és kiegyenesedett szakaszok. Ha ilyeneket látunk, akkor foglalkoznunk kell a gerincünk mobilizálásával is, vagyis azzal, hogy visszaállítsuk a csigolyák közötti megfelelő mértékű elmozdulásokat.
Belső támasz
Érdemes még megemlítenünk azt is, hogy a gerinc belső támaszát adó mélyizmok (vagyis core) állapota nagyban befolyásolják a javulás mértékét és a visszaesések arányát. A core erősítésére többnyire nincs szükség, azonban aktiválnunk kell, emlékeztetünk a szervezetünket, hogyan használja. Ehhez kifejezetten ajánlott a hasi légzés elsajátítása és gyakorlása, valamint különböző egyensúly-gyakorlatok rendszeres elvégzése.
Hova forduljak?
Magunkat diagnosztizálni nem könnyű, nem látjuk magunkat kívülről, nem tudunk szubjektíven tekinteni saját magunkra. Ezért érdemes a pontos okok feltárása céljából felkeresni egy gyógytornászt, mozgásterapeutát vagy sportrehabilitációs trénert, aki segít a számodra optimális edzés-terv kialakításában és a speciális mozdulatok megtanulásában is.
© 2020 Minden jog fenntartva! Sport Rehab Szeged | Adatkezelés | Az oldalt készítette: WOW!WEB